A-csoport 

FELSŐPETÉNY – Laczkovszki Máté

– Az eddigi eredményeitek után kiugróan jól teljesítettetek ősszel. Mi volt a siker oka?
– Nem tudnék kiemelni különösebb okokat, az egész csapat nagyon egyben volt aznap, minden posztra megvolt a megfelelő ember és a minőségi cserék.

– A harmadik hellyel egyértelmű volt, hogy jöhettek, ha akartok a Terem BIOLK-ra. Mennyit agyaltatok rajta, hogy jöttök-e vagy sem?
– Az előző tornán a legjobb nyolc volt a cél, hogy jöhessünk a teremtornára, ezért nem volt kérdés h jövünk e.

– Mit gondolsz a csoportról?
– József utcával egyszer játszottunk korábban, akkor egy–egy-es döntetlennel zárult egy nagyon parázs mérkőzés, illetve korábban még egy váci teremtorán, ahol kétszer is alulmaradtunk, de ez most egy alapjaiban más csapat. Pécellel is játszottunk már, akkor viszonylag könnyedén legyőztük őket, de azt hiszem ez az a torna, ahol egyik csapatot sem lehet félvállról venni!

– Mi a célkitűzés, meddig juthattok?
– A cél nem lehet más, mint a tornagyőzelem, a csapat összetételét nézve azt hiszem, nagyképűség nélkül mondhatom, hogy reális célkitűzés ez.

– Hallottál-e arról valamit, hogy miben más a Terem BIOLK a műfüves, kinti tornákhoz képest. Ha nem, mire számítotok?
– Pörgős, izzasztó meccsekre, nagyszerű hangulatra számítunk!

JÓZSEF UTCA – Kántor Barnabás

– Hogyan értékelnéd az őszi tornátokat?
– Címvédőként majdnem biztos voltam benne, hogy nem nyerjük meg a tornát, mert megvédeni mindig sokkal nehezebb a győzelmet, mint megszerezni – nézzük csak meg, miért nem nyert soha egy csapat sem két Bajnokok Ligáját egymás után. A csoportban három könnyed győzelem után egy elődöntő szintű mérkőzés következett, ahol Győri Tamás barátom elképesztően jól játszott, így nem volt más választásom, mint gratulálni. Ettől függetlenül hihetetlenül csalódott voltam, legalább a négybe vártam magunkat.

– Mit vársz most a teremtornától?
– Míg az ezt megelőző BIOLK-okon azon görcsöltünk, hogy végre nyerjünk, vagy újra bizonyítsuk, hogy a legjobbak között a helyünk, most egészen más célkitűzés fogalmazódott meg bennem és a csapatomban. Volt olyan torna, amelyen kénytelenek voltunk külsősökkel telerakni a csapatot, most hála Istennek kilenc olyan játékosunk lesz, aki – vagy a gyülekezetben nőtt fel (csak most nem lakik Budapesten), vagy most rendszeresen jár, tehát – József utcai. A cél most csak annyi, hogy az egész csapat jól érezze magát.

– Mit gondolsz a csoportról?
– Szerintem az erősebb négyes a mienk. Felsőpetény bronzérmet szerzett, róluk bővebben nem is kell beszélni. Arról fogalmam sincs, hogyan lehetett Budafok-Alsóhegy tizenhatodik, három-négy olyan játékosuk van, akikre nagyon oda kell majd figyelnünk. Pécellel kevésszer találkoztunk eddig, nyilván nem véletlen vannak ott általában az élmezőnyben. 

– Mi a célkitűzés, meddig juthattok?
– Gondolkodtam rajta, hogy Nagy Dános Andrást megszégyenítő módon azt mondjam, hogy le lehet írni minket, de ebben az esetben nem mondanék igazat. Nagyon szeretnék a négybe jutni, de ha három zakóval megyünk haza, nem leszek szomorú, csak akkor, ha nem tettünk meg mindent. Ha a legjobbunkat nyújtottuk és mindenki egyformán a csapat tagjának érezte magát, boldogan jövök el akkor is, ha ez egy pontra sem elég.

– Mivel győznél meg valakit, aki még nem járt Terem BIOLK-on, hogy jöjjön el?
– Azért találtam ki a téli tornát, hogy jutalmat kapjanak az előző BIOLK legjobbjai. Sajnos tavaly sok örömöm nem volt benne, de idén remélem, hogy lesznek olyan pillanatok, amikor a gólok utáni örömzene nekünk jár. A hangulat tavaly kiváló volt, ha hasonlóan jó lesz az atmoszféra idén, akkor sajnálhatja az, aki nem jön el.

BUDAFOK-ALSÓHEGY – Zákány Zoltán

– Hogyan értékelnéd az őszi tornátokat?
– Röviden és lényegretörően úgy foglalnám össze, hogy kihoztuk belőle a maximumot. Sajnos pont az esemény napjára több meghatározó játékosunk is kidőlt a csapatból sérülés miatt, reméljük most nagyobb szerencsénk lesz, és Bodó Jonatán, valamint Jenei Péter is a csapat erősségei lesznek.

– Nem jutottatok a legjobb nyolcba, de mégis indulhattok. Örültök neki?
– Szavakkal nehéz lenne kifejezni, mennyire örülünk a lehetőségnek. Talán azzal mégis elárulom, ha azt mondom, miután megkerestek minket a szervezők ez ügyben, egy pillanatig sem volt kérdés, hogy vállaljuk a szereplést.

– Reménykedtetek még benne, hogy lesz rá esélyetek?
– Bevallom őszintén, egyáltalán nem számítottunk rá, hogy December huszonhetedikén aktív résztvevői lehetünk a téli BIOLK-nak. Nagy meglepetés és ajándék is egyben, amit szeretnénk a helyén kezelni és kellőképpen értékelni. Mi sem lenne jobb megbecsülése a lehetőségnek, mint hogy amellett, jól érezzük magunkat, jól is szerepeljünk. Szeretnénk bizonyítani, hogy bár nem voltunk legutóbb a legjobb nyolc csapat között, azért az elmúlt évek tapasztalatai és eredményei is azt mutatják, ott a helyünk.

– Mit gondolsz a csoportról? Mi a célkitűzés, meddig juthattok?
– Aki ismer, az tudja, erre a kérdésre mi a válaszom. Most azonban a megszokottól eltérően nem szeretnék különböző fogadkozásokba bocsátkozni, mert úgy érzem, minél inkább akarjuk, annál távolabb kerülünk céljainktól. Úgy érzem, a két csoport közül a mienk az erősebb, hiszen ott van a legutóbbi bronzérmes, de rendre jól teljesítő Felsőpetény és az V.BIOLK-ot megnyerő házigazda József utca is. Pécelt sem szabad leírnunk, hiszen már tavaly is a meghívottak között szerepeltek és bár csak helyosztó meccset játszottunk velük, megtapasztaltuk, hogy igen jól szervezett csapatról van szó. Ezek alapján nagy öröm lenne már a továbbjutás kiharcolása is, úgy érzem, ha ezt sikerülne elérnünk, utána már könnyebb dolgunk lenne.

– Tavaly már voltatok ilyen tornán. Jól éreztétek magatokat?
– Személy szerint nagyon rosszul. Egy nappal a torna előtt még közel negyvenfokos lázzal feküdtem otthon erőtlenül, és csak imádkozni tudtam azért, hogy valahogy legyen energiám legalább a lelátóról buzdítani a többieket. Ha nem szeretném ennyire ezt a sportágat, biztosan nem vállaltam volna a játékot. Ettől eltekintve remek hangulatot teremtettek a kilátogató szurkolók élve a sportcsarnok adta lehetőséggel. Külön öröm volt számomra hogy sokan eljöttek az eseményre gyülekezetünkből is, sőt még a családom is elkísért. Akkor még színtiszta Budafokként voltunk jelen a versenyen és bár nagyon jól kezdtünk a házigazdák ellen aratott győzelemmel, sőt még Golgotával is pariban voltunk, egy félidei játék után, ott valami megtört a csapatban és csúfos vereséggel búcsúztunk el a csoporttól éppen Alsóhegy ellen, akikkel sok szép eredményt értünk el már különböző sportnapokon. Nagyon örülök, hogy újra egy csapatot alkotunk, és remélem, szombaton együtt sikerül újra felidéznünk egykori sikereink emlékeit…

– Mivel győznél meg valakit, aki még nem járt Terem BIOLK-on, hogy jöjjön el?
​– Erre nem nehéz válaszolnom, mert csapatkapitányként gyakran adódik a feladat, hogy felkeltsem az emberek érdeklődését. Mindig azt emelem ki elsőre, hogy ez egy meghívásos alapú sportnap, ahol nagy megtiszteltetés részt venni. Emellett hangsúlyozom még azt is, hogy a BIOLK – most már mondhatjuk nyugodtan – egy országos szintű sport rendezvény, hiszen az ország számos területéről érkeznek nemcsak játékosok, de szurkolók, érdeklődők is. Fontos továbbá a keresztény szemlélet megemlítése is, hogy igyekezzünk a versenyszellem mellett egymás testi-lelki épségére is odafigyelni. 

– Mi a célkitűzés, meddig juthattok?
– Ha jó napot fogunk ki, akár a döntőig is.

– Tavaly már voltatok ilyen tornán. Jól éreztétek magatokat? Mivel győznél meg valakit, aki még nem járt Terem BIOLK-on, hogy jöjjön el?
– Jól éreztük magunkat tavaly. Érdemes eljönni annak, aki szeretné látni ezt a jó hangulatú teremfoci tornát.